"Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szívemben boldogok a tárgyak."

Nemes Nagy Ágnes: Tárgyak



2008. október 9., csütörtök

Szünet után



Huhhh.. eltelt egy kis idő azóta, hogy írtam. Hiába, az időből hiányt szenvedek. :( Ezen folyamatosan próbálok változtatni, de az eredmény egyre lehangolóbb. Minél inkább kapálódzok ellene, annál több az elfoglaltság és kevesebb az idő. Töp, töp... valamit nagyon rosszul csinálok.


Boróka: már mindannyiunknál gyorsabban szalad. :D És mindannyiunknál többet beszél. :D XD Van, hogy folyamatosan mondja és nem tudjuk szinkronfordítani, így rejtély marad, hogy mi volt az üzenet tartalma. De általában megértjük, amit mond. Egyre tisztábban beszél. Ezt olykor egy kicsit fájlalom. A sárkány már nem sántá, a srácok már nem csácsó (apropó mennyi időmbe telt, mire rájöttem a csácsó jelentésére!!! és mekkora örömet jelentett, amikor rájöttem!!!!!!!), Berci már nem Bebű, Bogi nem Budá... hiába, ez mind -mind az elmúlás jele számomra. Persze ha nem 40 lennék csak 22, biztosan nem így értelmezném a helyzetet.....

Folyamatosan énekel és mondókázik, valamint táncol. A tánc, az nagyon megy. Még mindig ropja a reszelő ritmusára (pl. ha almát reszelek, az neki már zene). Megy a Boci, boci 2 vesszakkal, Csiga-biga, Nyuszi fülét hegyezi... stb. nem is biztos, hogy mindet fel tudom sorolni.

Új kedvenc a gumicsizma *csiba*, mert azt egyedül is fel tudja venni a lábinkóra, igaz néha kacsára, de sebaj. Naaagy, öles léptekkel halad benne a nappaliban.

Szereti a pocakját, de semmi csoki, csak a zöldfélék. Nagy kedvenc a brokkoli és a karfiol. No és egy újabb chips-fan-t köszönthetünk a családunkban, személyében. 8(

Most éppen szundizik. Tegnap délután négy órát aludt, tegnap előtt 3 és 3/4 órát, de az éjszakákat csak anyával szereti tölteni. Engem - aki időnként virrasztok is vele - talán kevésbé zavar, mint szegény jó apát, aki ettől időnként búsulásra adja a fejét. Mindig azzal vigasztalom, hogy majd, ha nagy lesz, jó esély van rá, hogy leszokik róla. A nagyokkal is így volt. Bízzunk benne, hogy megtartja ezt a jó szokást.

Tegnap és kettővel ezelőtti éjszaka után a pelust szárazan vettem le róla. Ez már komoly jelzés arra nézvést, hogy a szobatisztaság terén is haladás mutatkozik.

Megfázott a lelkecském, így sajnos néha le-leszívogatom az orrocskáját a porszívós orrszívóval, ami elég nagy ijedségre ad okot, de már többedik napja csináljuk ezt a procedurát és talán egy picit enyhülni látszik az ellenállása. Biztosan neki is jó érzés az, hogy utána kap levegőt és nincs tele azzal a sok mindennel az orra.



Nincsenek megjegyzések: