"Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szívemben boldogok a tárgyak."

Nemes Nagy Ágnes: Tárgyak



A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fonalfestés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fonalfestés. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. június 15., szerda

Horgolt bukszák

No, ők azok, akik egy jó ideje elkészültek és valahogy nem került rá sor, hogy ide felkerüljenek. Különböző más fórumokon már szerepelnek, de itt néhány hetes lemaradásom van. Még kicsi lányként rabul ejtettek a fémkeretes, csatos táskák - van is belőlük egy szerény gyűjteményem. Volt szerencsém pótnagymamám kelléktárából "öltözködni", játszani kislányként és annyira megérintett a századelő viselete, hogy máig sem tudok szabadulni tőle. Kicsit ebben az ihletettségben készült ez a két pénztárca vagy bármi tartó.


 Ez a változat a színes madárkák horgolása közben körvonalazódott bennem. A felhasznált fonalak is ugyanazok a saját festésú gyapjú fonalak, amikből a madársereg is készült.





2011. május 29., vasárnap

Kedvenceim

A legkedvesebb gyapjú fonalaimat gyűjtöttem össze ebbe a kis kosárkába. Szinte mind saját festés (a bordó és a nagyon színes kivételével). Azt szinte már mondanom sem kell, hogy a színek meg sem közelítik a valóságot.  Cirmosak, játékosak, szemnek, szívnek, kéznek kedvesek. A simogatás fázisán már többszörösen túl vagyunk. Különös feladatra szántam őket, amit egyelőre még nem oszthatok meg. Régi, dédelgetett álmom valósul meg belőlük, így most tobzódom az élvezetekben... rövidesen mutatom, hogy mivé lettek.





2010. július 31., szombat

Színek, fonalak, munkálatok

A napközi közeledtével az elmúlt napokban már kevesebb idő jutott kötögetésre. Azért elfért egy kis festés a tábori készületek mellett. A keletkezett színek már az ősz sugallatát hordozzák. Ők már megszáradván feltekeredtek kissé.








 

2010. július 25., vasárnap

Aratás

...színeit idézi az a fonal, amiből a következő kendő készül. A nap érlelte búza, a tarlómezők és a szikkadt nyári föld színei mind benne rejlenek. 

 

 
A fentiektől teltebb, kissé élénkebb a színe.
 
 Ezen a képen láthatótól tompább, valahol a kettő között... 
A fonal angol 4 ágú BFL gyapjú (lace, kb. 800 m/100 g), saját festés. A fonalat Zsófitól tanult módon csévéltem fel egy papír hengerre. Ez a módszer nagyon tetszik. Amíg jobbat nem találok, biztosan így fogok ezután tekerni.
..
 
 Csak úgy lazán, kiterítve
 

 

 
 Kissé kifeszítve, jobban kiadja a mintát.

2010. június 7., hétfő

Teljes készenlétben...

... vagyok, az újabb nyáreleji hideg, esős napok ellen már felvértezetten. Blokkoltam a lila leveles stólámat. Esténként most is teljesen adekvát ez az alkalmatosság. :)

 a

 

 

 

2010. június 5., szombat

Az elmúlt hideg...

... napok arra kényszerítettek, hogy valami melengető darabot kössek magamnak. Alapból nagyon fázós vagyok, de ez a váratlan hideg idő feladta a leckét. Tegnap elkészült ez a leveles csipke sál, amire három fagombot varrtam. Ezzel szeretném megakadályozni, hogy folyton lecsússzon a vállamról. Így elölről nézve olyan, mint egy kis mellény. Ausztrál merinói gyapjúból készült, fingering vastagság, 6-os tű, 8 dkg fonal ment bele. Saját festés, így még személyesebb a kapcsolatom vele. :) Amit nem tudok pontosan leírni az a puhasága, könnyű, "habos" (nincs rá jobb kifejezésem) állaga és a kényeztető melengetése. :)




 
Blokkolás előtt (még tartás nélküli) állapotában

2010. május 14., péntek

Enyém, tiéd, kié?

Örök téma kötős, horgolós berkekben a fonal. A mai napra jutott ismét némi mutatni való. Mivel a műtét utáni "lábadozás" sok gyaloglással jár (a hosszan tartó ücsörgés orvosilag nem javallott), ezért a kötést nagy bánatomra mellőzni kényszerülök. Viszont gyaloglással egyenértékűnek tituláltam a fonalfestést és az átcsévélést. Mindemellett a táppénzes kényeztetést sem sokáig élveztem, mert az aratni való sok, a munkás kevés. Így beálltam aratni a hét második felében. A gyerekek már nagyon vártak vissza. Summa summárum csak a fonalas történéseket tudom megosztani. Az előre beharangozott kötős napok elodázódtak.

Enyém: megérkezett a hét elején a Barkafonaltól a Gilicém. Úgy gondolom a gyapjúhoz már némileg kezdek konyítani, a pamutról ezt nem mondhatom el. Eddig Cataniát és Jaeger fonalat használtam a horgolmányaimhoz alapanyagként, no meg volt némi kötödéből és turiból származó noname pamut fonalam. A Catania nagy kedvenc volt addig a napig, amíg a Gilice fonalat kezembe nem vettem. Megállapítottam, hogy van pamut fonal és létezik pamutabb. Ami annyit tesz, hogy a Gilice tapintása olyan, mint amilyen piha-puha érzetet kelt a képen látható gyapotcserje, ami az alapanyaga ennek a prémium pamutfonalnak.

Forrás: http://www.barkafonal.hu/shop/blog/

Rájuk esett a választásom. Megpróbáltam rögtönözni egy színkombinációt, ami egy lehetséges feldolgozási tervet rejt magában. A színek messze felülmúlják a képen láthatókét. Kifinomult, pasztellbe hajló, mégis élénk, telt színek. Ez álmaim pamutfonala.


Tiéd: rendelésre festettem ezt az uruguayi barackvirágra emlékeztető színű fonalat, amiben incuri-pincuri élénkebb rózsaszín cirmocska van. Felkötve alig észrevehető lesz benne, mégis egyedivé teszi a kész művet.
 

Kié? az elmúlt napokban ahogy említettem egészségügyi sétaként fonalat festettem. Mözsi gyapjúra esett a választásom ezúttal, amit svájci merinói gyapjúból fontak Rikkerék, a csipke vastagságot megcélozva. Nekem úgy tűnik, hogy a fingering és a lace közötti vastagság, ezért 200 grammos motringokat festettem, hogy elegendő legyen kendő kötéséhez is a mennyiség. Ezek a fonalak a megvásárolható kategória elemeit képezik.
Az utolsó képen látható orgonalila (a kép nem adja vissza a valódi színét) fonal 300 grammos. Részletekről emailben lehet érdeklődni.

Kékségeszöld

Kedvencem: lazacszín - elkelt

Világos farmerkék - elkelt

Mézesmackó - 1 elkelt, 1 még gazdára vár

Orgonalila (ő 300 gramm)


2010. május 10., hétfő

Célbaért a második...

Sikerült befejeznem a második Gail-emet is. Ez a számomra nagyon kedves színből készült, amit magam festettem. Enyhén színátmenetes, talán korall színűnek mondhatnám. Megrendelésre készült a fonal, és festés közben beleszerettem, így magamnak is készítettem egy erősebb és egy pasztellebb árnyalatot belőle. Kis méretű lett, mivel a Fecskefark maradék fonalából készült. Még így is maradt egy kis gombóc, amin nagyon meglepődtem. Lehet, hogy elég lett volna még egy levélsorra, de még most sem vagyok benne teljesen biztos. Jobb, hogy nem fogtam bele, mert azt az érzést nem szeretném többé átélni, amikor a vége előtt kicsivel fogy el a fonalam.  
A fonal többszörös kedvenc, nemcsak a színe miatt szeretem, hanem azért mert uruguayi. Annyira kellemes kötni, hogy a yarnundyed mellett ez a másik kedvencem. A Gail mintája pedig kifejezetten pihentető, némi odafigyelést igényel, de egy idő után az ember kezében van a minta és szinte mantrává válik. 
Bent már lehetetlen lett volna fotózni, de a kertben sem lettek jók a képek, mert már alkonyul.





2010. április 22., csütörtök

Ez már aztán...

az önzés ne továbbja! De ettől a színtől sem fogok tudni megválni. :)
Lazacszínnek nevezhető talán....