Pünkösd napja - félbehagyott bejegyzés

forrás: http://holyromanchurch.blogspot.com/2009/04/chairman-of-conference-of-german.html

Egész héten az elmúlt vasárnapi elsőáldozás meghittségében éltem, teljesen megfeledkezve a mai szép, és máskor oly várva várt ünnepről. Erre a vasárnapra is jutott ünnepelni való bőven, ugyanis egyik kedves ismerősöm középső fia bérmálkozott, s mi elmentünk osztozni örömükben, ünnepükben. A szentmise külön meglepetést tartogatott számomra. Székely János püspök atya - volt biblikum tanárom, s egyike legkedvesebb teológia tanáraimnak - celebrálta. A tőle megszokott, szerénységgel és egyszerűséggel beszélt, de szavain átragyogott hatalmas ember- és Istenszeretete. Őt hallgatva mindig új lendületre kapok és öröm tölt el, talán mert személyén annyira átsugárzik A Szeretet, aki egykor megtestesült és ma is oly sok emberben felismerhető. Szívesen megosztanám a homiliát, de nem futja időmből. Folyt. köv.

Pünkösdi várakozás
 
Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét...
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez...
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!...
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!

Dsida Jenő