Végre tudom mutatni a szaladgálós tűpettyes szoknyámat. Fekete alapon, apró fehér pöttyös, pamut anyagból készült. A-vonalú a szabása, derékban gumis. Mintául az egyik kedvenc nyári szoknyám szolgált, de sok segítséget merítettem innen is. Mivel a varrás alapjaival most ismerkedem, így el is kelt a segítség. Abszolút tanuló darab, így zömében itthon fogom viselni, legfeljebb a közeli boltba elszaladok benne. Minden hibája ellenére nagyon örülök neki, hogy így sikerült. Míg elkészült, újabb tapasztalatokkal gazdagodtam és a felismert hibákból tanultam is. A következőnél már tudom, hogy mire kell nagyobb figyelmet szentelnem.
Most egy kicsit fájlalom, hogy a több méternyi piros színű csipkés szélű gumimat (ami éppen illett volna ennek a szoknyának a derekára) régebben elkótyavetyéltem. Ha meg lett volna, akkor az alját piros tűpettyes anyaggal szegtem volna be. Ezek hiányában bézs színű cérnával varrtam körbe a derekát és az alját. Hogy ilyet illik-e, szokás-e nem tudom, de nekem így jó. :)
j
4 megjegyzés:
Első darabnak, tök jól sikerült.
Régen az volt a szabály, hogy a sötétebb színnel varrunk (a legsötétebb árnyalattal). Manapság ez sem fontos. ;-D
Nekem mindig van itthon: sötétszürke (feketéhez is jó sötét), bézs, és seszínű (olyan világosbarnás). A seszínű az mindenbe beleolvad, ami nem piros, fekete. Bár varrás előtt mindig veszek megfelelő színű pamutcérnát - mindig pamuttal varrok, a gépem csak azt bírja elviselni, a poliésztertől megőrül és nem hajlandó varrni.
Bírom a pöttyös cuccokat!
A kis háttér nagyon édes!
Csini! Számomra még egy gomb felvarrása is nehezemre esik:(
Bezzeg a gobelin, meg a xszemes...az mááás:)
Az a lényeg hogy a végeredmény jó lett:-)
Megjegyzés küldése