"Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szívemben boldogok a tárgyak."

Nemes Nagy Ágnes: Tárgyak



2009. december 30., szerda

Óév vége...

Néhány félbe maradt gondolat, néhány feltöltetlen kép:

Ezt az időszakot mi csak úgy hívjuk: két ünnep közt. Különleges napok ezek. Valami elmúlt és valami nagyon közeledik. Itt van még az ünnep varázsa és öröme, de már körbeleng mindent a közeledő új zsongása. A szívünknek nincs ideje megnyugodni ünneptől ünnepig. És mégis a pezsgés mellet valami nyugalom, mint egy hatalmas dunna betakar minket. Mintha megállt volna az élet, akárcsak a mesebeli Csipkerózsika kastélyában. Az idő is áll, sőt megszűnik... kilépünk az időből, mert az ideinek vége, az új noha már itt van, kissé még várat magára. A lét és nemlét küszöbe ez, a teljes súlytalanság állapota.


Árvácskánk virágba borult december végére 







Hátamon a zsákom... de mi van a zsák rejtekén???
 





Díszülünk...




Sk. bonbonunkra kitaláltunk egy új szárítási technológiát. Az érdem ismételten Bogié. Szétdöfködött mandarinok sorakoztak a -15 fokos teraszon.

2 megjegyzés:

xlliann írta...

Mosolygós a szatyor tartalma és aranyos jól érezte magát benne?

Piszke anyóca írta...

Köszönjük! Bizony nehéz volt őt kikönyörögni belőle :)