"Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak.
Az én szívemben boldogok a tárgyak."

Nemes Nagy Ágnes: Tárgyak



2011. április 25., hétfő

Felhők felett

mindig kék az ég, sőt süt a nap. Az ünnep előtti hetekben volt szerencsénk erről tapasztalatot szerezni. Boróka betegsége kapcsán egy fővárosi kórházban töltöttünk egy hetet. Déltájban volt időpontunk egy kontroll vizsgálatra, s alkonyodott már, mikor szembesültünk a ténnyel, miszerint aznap nem térünk haza otthonunkba.





Igyekeztünk megtalálni minden szépet és jót, amit a körülmények megengedtek számunkra. Így fedeztük fel a kis fenyőliget fáit, melyek törzsei különféle mozdulatokat engedtek sejtetni. Jót derültünk miközben megpróbáltuk utánozni őket.



Egy másik napon Boróka fürtös gyöngyikét gyűjtött kis csokorba. Kissé nehezen ment neki, mert branült kötöttek - ekkor még csak - a bal kezébe. Számomra teljesen meglepő volt az az alkalmazkodókészség és fegyelem, amivel viselte ezeket a kényelmetlen és olykor fájdalmas beavatkozásokat.


Ezzel a  néhány szál virággal (is) próbáltuk hangulatosabbá varázsolni a kórtermünket. Közben barátságot kötöttünk egy feketerigóval, aki nem engedte magát lencsevégre kapni. Megfigyeltük a felkelő és lemenő nap ragyogását, ami valamelyest megtörte a fehér és zöld szín egyhangúságát és az időtlennek tűnő monotonitást.


Tartott mindez addig, amíg Boriska állapota rosszabbra nem fordult. Jó néhány napot töltött ágyban, mozdulatlanul, láztól bódult állapotban. Sajnos rosszabb állapotba került, mint amikor bementünk a kórházba, köszönhetően az osztályon terjengő különféle fertőző betegségeknek. Azóta már itthon vagyunk, csöppem is erősödik, egyre jobban van. Mi pedig a megörökített - amúgy csapnivalóan rossz minőségű - felvételek mentén csak a szépet és jót emlegetjük. 


 

5 megjegyzés:

Jutka írta...

Mielőbbi gyógyulást Borókának!

Kicsianya írta...

Mi történt Borókával?
Gyógyuljon meg gyorsan!

Eta írta...

Jobbulást az apróságnak, remélem az ünnepek alatt megerősödött, rendbe jött.

Jolimama írta...

Bízom benne, hogy már otthon vagytok, vagy hamarosan otthon lesztek.
Imával gondolok a kis Bokókára és Rád, szeretettel: Jolimama

Piszke anyóca írta...

Köszönjük a biztató, kedves szavakat!
Boróka már jól van.

Hogy mi volt az oka a benntartózkodásnak, arra az orvosok is minden nap más választ adtak. :(
A fő, hogy már túl vagyunk rajta.