... akksi problémáim vannak. :) A fényképezőgépemben is lemerült... közben elmentünk "töltődni" családilag. Ez csak amolyan látszat töltődés volt. Miközben a nagy készül az angol középfokú nyelvvizsgájára (ami szombaton lesz), elvittem őt fodrászhoz. A középsőt a védőnő kivizsgálásra küldte, helyesebben javallotta hogy nézessük meg, mert a testképével valami zavar van. :/ Ezért zokogva hoztam őt el az iskolából. Ő kívül-belül sírt, nekem csak befelé szabadott. Apa elszaladt takarmányt venni a házi állatkert lakói számára. Kicsikével jártunk egyet a tó körül... Majd futottunk a varrónőhöz nagylány ballagására blúzt varratni. Üzletben képtelenség találni olyat, ami méretben, árban, elképzelésben passzol. Volt miből töltődni, meg volt mit leadni szimultán. De így van ez jól. :) Nagyon jól!!!:)))
Közben megtartom a tanév végi utolsó órákat a végtelenül fáradt, kimerült gyerekek számára. Sok játékkal még menthető a helyzet. :) Elsőáldozásra készülünk két csoporttal, két különböző településen. A három hetes nyári napközis játszóház szervezése is élesedik. Egy dologra nem jut csak időm: kötni, horgolni... Ha netalán tán sikerült egy kis időt csenni a számomra oly kedves időtöltés javára, akkor biztos, hogy kisebb-nagyobb lelkifurdalás övezi, mert valaki/valami mástól veszem el az időt. Így mutogatni csak félkész vagy megkezdett munkákat tudnék. Azzal pedig nem szeretnék kérkedni. Annyit elárulok, hogy folyamatban van egy pezsgő színű, egy rózsaszín, sötétkék, mohazöld, sok színű, egy tejeskávé színű projekt. Érlelődik bennem egy fogadalom: ha ezekkel végzek, akkor nem fogok többé ufókat gyártani, hanem egyet elkezdek és azt befejezem.
Mára is jutott egy vers, szintén A Szív újságból:
Halikha LeKeisarya
(Úton Caesareába)
Istenem, Istenem, soha ne múljon el
A homok és a tenger,
A víz suttogása
Az ég ragyogása
Az ember imája.
Szenes Hanna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése