Ballag már az esztendő, vissza-visszanézve,
Nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve.
Beéri az öreget s válláról a terhet
legényesen leveszi, pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul, s mikor éjfél eljő,
férfiasan kezet fog Múlttal a Jövendő.
(Kányádi Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése